
Harmóniában a természettel, harmóniában önmagaddal
A hidegről és a havas tájról neked is a bekuckózós képek ugranak be?
Egy bögre forró tea és egy jó könyv a kandalló barátságos fénye mellett, vagy csak a meleg szobából bámulni a hóesést, és a jégvirágokat az ablakon? Ha így van, nem véletlen! A szervezeted tudja, mire lenne szüksége. A mai korban nem könnyű összhangba kerülni az élet ritmusával, de mindenkit bíztatnék, hogy törekedjen rá, mert sok mindent egyszerűbbé tesz!
Tudom, most mindenki a hóról beszél, és sokan bosszankodnak a közlekedési fennakadások miatt, de ha megállsz egy pillanatra megláthatod, hogy ez nem ellened van, és hogy milyen gyönyörű a táj!
Minden pihen, kivéve az embert. Az embert, aki kiszakította magát a világ rendjéből, nem is tudva, mennyit árthat ezzel magának. Az ember, aki a hideg és sötét időszakban akar újrakezdeni mindent, és akkor megy el nyaralni, mikor a munkának lenne a legfőbb ideje.
A decemberi ünnepek rövid pihenő időszakot biztosítottak, s a legtöbben most próbálják felvenni az újévi lendületet. Új projectek, újévi fogadalmak, legtöbbször hamar alábbhagyó lelkesedés. Mindez azért, mert a naptár szerint január elsején valami új kezdődött.
De a természet ezzel mit sem törődik. Az állatok és a növények mind tudják, hogy felesleges a nagy sietség! A valódi megújjulás majd csak tavasszal kezdődik el. Akkor majd kicsíráznak a kis magocskák a föld alatt, az állatok előbújnak a téli vackukból, és új élet sarjad hegyen-völgyön. De addig még pihenő van, azaz lenne.
Idén mintha az időjárás is segíteni akarna. Havat küldött és metsző hideget, hogy ne legyen kedvünk még az orrunk hegyét se kidugni. Sajnos a legtöbben nem olyan szerencsések, hogy szabadságolhatják magukat, meghosszabbítva ezzel az ünnepek nyugalmát, és a pihenésre szánt időt.
Nekik kitartást, és sok erőt kívánok a következő napokhoz!
Azoknak pedig akik megtehetik, azt tanácsolom, vegyenek még ki pár nap szabadságot, és ha nem muszály, ne induljanak el a csúszós, havas, jeges utakon! Hangolódjanak rá egy kicsit a természet ritmusára, és élvezzék a hófödte táj békéjét és nyugalmát!
Gondoljunk csak a nem is oly távoli őseinkre, akik még harmóniában élhettek a természettel! Nyáron nem az éves szabadságukat töltötték, hanem keményen dolgoztak. Ilyenkor télen pedig amennyire lehetett pihentek, hímzés/fafaragás közben elmerültek belső világukba, és felkészültek az új tavasszal érkező új kihívásokra.

